Bejelentés



Magyar Faluegészségügyi Tudományos Társaság

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.








ALAPSZABÁLY

amelyet az alapítók Pécsett, a "Magyar Faluegészségügyi Tudományos Társaság" Egyesület alapítása céljából, 2005. szeptember 22. napján megtartott alakuló közgyűlésen hoztak létre, és amely a 2005. szeptember 22. napján kelt alapszabálynak a 2012. szeptember 29. napjáig bekövetkezett módosításait tartalmazza egységes szerkezetben, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek és a Ptk. 61-65. §-aiban foglaltaknak megfelelően.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.    Az Egyesület neve:         "Magyar Faluegészségügyi Tudományos Társaság" Egyesület

rövidítve:          „MFTT”

2.    Az Egyesület székhelye: 8263 Badacsonytördemic, Római út 23./b

Levelezési címe: 1022 Budapest, Fillér u. 51.

3.    Az Egyesület működése: kiterjed az ország egész területére.

4.    Az Egyesület célja:

a./        Elérni és folyamatosan biztosítani a falun élő és dolgozó emberek (falusi népesség) és a hátrányos helyzetű népcsoportok számára az átlagpopuláció által igénybe vehető legmagasabb szintű egészségügyi ellátást, beleértve a sürgősségi, a mentőellátást is. (Hátrányos helyzetű az a természetes személy, aki az állapotának megfelelő egészségügyi szolgáltatásokat valamilyen okból nem vagy korlátozott mértékben tudja igénybe venni.)

b./        Esélyegyenlőséget biztosítani a falusi népesség és a hátrányos helyzetű népcsoportok számára a szűrés-megelőzés, gondozás, a rehabilitáció, a hospice és a szociális-egészségügyi ellátás területén a legnagyobb egészségnyereség, a legjobb életminőség, a legmagasabb egészséges életévek száma, a növekvő várható élettartam elérése érdekében, különös figyelmet fordítva a halmozottan hátrányos helyzetű csoportokra.

c./        Megvalósítani a közösségi egészségügyi ellátás legmagasabb integrációs szintjét - a komplex egészségügyi ellátásba belevonva a környezetvédelem, a szociális ellátás, a közegészségügy, a közigazgatás szakembereit, teret biztosítva bármely más szakágazatnak, mely a falusi és hátrányos helyzetű népesség egészségügyi ellátásán és egészségi állapotán javítani tud.

d./        Folyamatos képzést, továbbképzést biztosítani a faluegészségügyi és hátrányos helyzetű betegek ellátását biztosító szakemberek számára.

e./        Elérni, hogy a faluegészségügy és hátrányos helyzetűek ellátása - más európai és Európán túli országokhoz hasonlóan - interdisciplináris, de önálló tudományág legyen, ennek megfelelő képviselettel az egyetemi és a tudományos életben.

f./        Eddigi kapcsolatait a hazai és külföldi tudományos és szakmai szervezetekkel, az egészségügyi ellátás határterületeivel tovább erősíteni, illetve újakat építeni.

g./        Az EURIPA, az IARM és a WONCA Rural World szervezetében és elnökségében a legmagasabb szinten tovább képviselni és a megfelelő ismertséget és elismertséget biztosítani a hazai faluegészségügyi és hátrányos helyzetűek ellátásának gyakorlati és tudományos szinten.

5.    Az Egyesület közhasznú tevékenységet folytat, amely az alábbiakban foglalt közfeladatok teljesítését szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséthez.

Az Egyesület az alábbi közfeladatok teljesítését segíti elő:

· Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 144.§ (1) – (2) bekezdésében foglaltak alapján a lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés;

· Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 35.§ (1) – (2) bekezdésében foglaltak alapján népegészségügyi tevékenység (az egészség fejlesztése, betegségek megelőzése, intézményrendszer; egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegségmegelőzési, gyógyító és orvosi rehabilitációs szolgáltatások);

· A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bek. 4. és 5. pontjaiban, valamint 23. § (5) bek. 9. pontjában foglaltak alapján egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások, ill. környezet-egészségügy;

· A kutatásfejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 5. § (3) bekezdésében foglaltak alapján együttműködés a középtávú tudomány, technológia és innováció-politikai stratégia kialakításában;

· A nemezti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § (1) bek. a)-u) pontjaiban foglaltak alapján nevelés-oktatás, fejlesztő nevelés-oktatás;

A fenti célok és közfeladatok megvalósítása érdekében az Egyesület vállalja az ország bármely településén a célokkal kapcsolatos propagandákat, szakmai előadások, továbbképzések, vitafórumok és konferenciák szervezését.

Az Egyesület céljait közhasznú tevékenységként, e tevékenység kielégítését nyereség és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység folytatását közhasznú egyesület formájában végzi.

Az Egyesület rögzíti, hogy külön jogszabályban és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból. Az Egyesület céljának biztosítása érdekében együttműködik hasonló tevékenységet folytató szervekkel, szervezetekkel.

Az Egyesület a közhasznú szolgáltatásokból történő részesedés lehetőségét a falusi és hátrányos helyzetű populáció részére biztosítja, a háziorvosi ellátáson, betegtájékoztatáson, egészségmegőrző programokon, szűréseken, megelőzést szolgáló oktatási és ellátási tevékenységen, betegtájékoztatáson, integrált tevékenységek megszervezésén és a folyamatos gondozáson keresztül.

Az Egyesület évente dönt a céljai közt felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felhasználásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról.

Az Egyesület által meghirdetett képzések, tanfolyamok bárki részére nyilvánosak és ingyenesek.

Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak és kizárólag közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azok megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

II. AZ EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

1. Az Egyesület tagja minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre. A tagsági jogviszony felvétellel keletkezik, a felvételi kérelmet írásban kell benyújtani az Elnökhöz, a felvételről az Elnökség dönt a felvételi kérelem benyújtásától számított 30 napon belül. A kérelem benyújtása és az arról való döntés közötti időintervallumban a tagjelölt az Egyesület munkájában részt vehet, a tagsági viszonyból származó jogait azonban nem gyakorolhatja. Az Elnökségnek az elutasító határozatot indokolnia kell.

2. Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, lemondással vagy kizárással.

A lemondást írásban kell megküldeni az Egyesület Elnökének. A tagsági viszony a lemondásról szóló nyilatkozat Egyesület általi átvételének napján szűnik meg.

A taggyűlés szótöbbséggel meghozott határozattal kizárás alá vonhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezéseit súlyos megsértette, illetve akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek. Az alapszabály rendelkezéseinek súlyos megszegését jelenti különösen, ha a tag egy évi tagdíjnak megfelelő összegű hátralékot halmoz fel: ebben az esetben a kizárásra csak előzetes – írásbeli - figyelmeztetés után kerülhet sor, felszólítva a tagot, hogy 30 napon belül tegyen eleget tagdíjfizetési kötelezettségének.

A kizárás alá vont tagot az eljárás megindításáról a határozat meghozatala előtt írásban tájékoztatni kell. Az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a tag írásban benyújtott kérelemmel egyeztetést kérhet a taggyűléstől a kizárással kapcsolatban. Ebben az esetben a taggyűlést 15 napon belül össze kell hívni és napirendi pontként meg kell jelölni a kizárás alá vont taggal történő egyeztetést. A megtartott taggyűlésen meg kell kísérelni a kizárásra okot adó körülmény kiküszöbölését. Az egyeztetést követően a taggyűlés szótöbbséggel meghozott határozattal dönt az eljárás alá vont tag kizárásáról. A határozat meghozatalától számított 8 napon belül a kizárt tag részére meg kell küldeni a határozatot. A tag 8 napon belül a felügyelő bizottsághoz nyújthatja be fellebbezését, a taggyűlés törvénysértő határozatát a tudomásra jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja.

III. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

Az Egyesületi tag jogai:

a) részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein,

b) választhat és - ha a törvényben foglalt feltételeknek eleget tesz - választható az Egyesület szerveibe,

c) javaslatot tehet újabb tevékenységekre, programokra,

d) a javasolt programokban a résztvevők egyetértésével irányító, vezető lehet,

e) részt vehet az Egyesület taggyűlésén, szavazhat, a taggyűlés napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehet, a taggyűlésen felszólalhat,

f)  jogosult igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait.

Az Egyesületi tag kötelességei:

a) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek,

b) nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását,

c) köteles az Egyesület tevékenységében közreműködni, tevékenyen részt venni az egyesületi célok megvalósítása érdekében,

d) köteles az alapszabály rendelkezéseit megtartani,

e) köteles betartani a taggyűlés és az elnökség határozatait,

f) köteles az éves tagdíjat befizetni.

Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet, aki a Ptk. 62. § (5) bekezdésében írt feltételeknek megfelel.

Minden tagnak egy szavazata van.

Az Egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a határozat tudomására jutásáról számított harminc napos jogvesztő határidőben – pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben - a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

IV. AZ EGYESÜLET SZERVEI

1. A taggyűlés

Az Egyesület legfőbb szerve a taggyűlés. A taggyűlés az Egyesület tagjainak összessége. A taggyűlést az elnök hívja össze az elnökség döntése alapján. A taggyűlésre minden tagot a napirendi pont közlésével, igazolható módon (elektronikus levél, posta vagy fax útján) kell meghívni, úgy hogy a meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább 10 nap időköznek kell lennie és biztosítani kell, hogy a meghívó kiküldését megelőzően az Egyesület tagjai a taggyűlés napirendi pontjára javaslatot tehessenek.

Évente legalább egyszer rendes taggyűlést kell tartani. A taggyűlés rendkívüli összehívása kötelező, ha a tagok 1/3-a azt igényli – az ok és cél megjelölésével írásban valamint, ha a bíróság elrendeli, illetve ha a felügyelő bizottság kéri, illetve kizárás esetén. Amennyiben a taggyűlés összehívását a tagok 1/3-a, illetve a felügyelő bizottság kéri, úgy az elnökség köteles azt az összehívási szándék vele való közlésétől számított 30 napon belül összehívni.

A taggyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet.

A taggyűlés akkor határozatképes, ha a tagság legalább 50 %-a + 1 fő jelen van.

A taggyűlés határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. A taggyűlés a tisztségviselőket titkos, írásbeli szavazással választja meg.

A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- a tisztségviselők megválasztása, visszahívása és felmentése

- az éves költségvetés meghatározása

- az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadása (Az éves beszámoló jóváhagyása olyan módon történik, hogy az elnökség által elkészített beszámolót a taggyűlés annak megvitatása után egyszerű szótöbbséggel hagyja jóvá.)

- az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadása

- az alapszabály elfogadása illetve módosítása

- az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának kimondása

- döntés 500.000,- Ft összeg feletti kötelezettség vállalásáról

- döntés 500.000,- Ft összeg feletti értékre vonatkozó bírósági eljárás megindításáról

- a tagdíj mértékének és esedékességének megállapítása

- döntések meghozatala minden olyan ügyben, amelyeket az alapszabály a taggyűlés hatáskörébe utal

Az alapszabály módosításához és az Egyesület feloszlásának kimondásához az összes tag 2/3-ának szavazata szükséges.

Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők számától függetlenül határozatképes. A megismételt taggyűlés az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - taggyűlés időpontját követően 8 napon belüli időpontra kell összehívni, mely időpontot az eredeti taggyűlés meghívójának is tartalmaznia kell.

A taggyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A taggyűlés és az elnökség döntéseiről nyilvántartást vezet.

A nyilvántartásban fel kell tüntetni a határozatot hozó szervet, a döntésének rövid tartalmát, időpontját, hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát is.

A taggyűlés és az elnökség döntéseit, határozatait az érintettekkel írásban kell közölni. A taggyűlés és az elnökség határozatainak nyilvánosságra hozatalának módja országos napilapban történő közzététel.

A működés módját, a szolgáltatások igénybevételének a módját, valamint a beszámolói közléseket az Egyesület internetes honlapján, belföldi és külföldi kongresszusokon, valamint a MOK-on, az EURIPA-n és az IAAMRH-n keresztül hozza nyilvánosságra.

Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratok nyilvánosak, azokba előzetes bejelentés alapján bárki betekinthet, olyan módon, hogy az Egyesület elnökével előzetesen egyeztetett időpontban az Egyesület székhelyén megtekintheti ezeket az iratokat.

2. Elnökség

A taggyűlés 6 főből álló elnökséget választ. Az elnökség tagjai: a taggyűlés által megválasztott elnök, 2 alelnök illetve 3 elnökségi tag.

A taggyűlés mind az elnökség tagjait mind a tisztségviselőket 5 évre választja.

Az egyik alelnök az Egyesület tevékenységén belül a tudományos feladatokat szervezi, a másik alelnök feladatköre a szervezési feladatok ellátására irányul.

A két taggyűlés közötti időben az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a taggyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő taggyűlésen az elnökség köteles beszámolni.

Az elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek és illető jogok vállalásáról dönteni. Az elnökség minimum 4 tag jelenléte esetén határozatképes. Az elnökségi határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, (Ptk. 685 § b.pont) élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az elnökség szükség szerint, de évente legalább négyszer tart ülést, melyet az elnök írásban, igazolható módon (elektronikus levél, posta vagy fax útján) hív össze. Az elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni, úgy hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 10 napnak kell eltelnie.

A taggyűlés ülése személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a legfőbb szerv tagjainak személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, dokumentálható.  Ennek módja videotelefon, amely a személyazonosságot igazolja, annak dokumentálására pedig a jelenléti ív aláírása és elektronikus levélben történő megküldése útján kerül sor.

Az elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt vagy szervet meg kell hívni. Az elnökség ülésein a felügyelő bizottság elnökének, akadályoztatása esetén 1 tagjának részt kell vennie.

Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással hozza.

Az elnök képviseli az Egyesületet, vezeti a taggyűlést, illetve az elnökség üléseit, gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület alkalmazottai felett, intézkedik és dönt a taggyűlés és az elnökség által a hatáskörébe utalt ügyekben. Az Elnök kezeli az Egyesület pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol, kezeli az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait és vezeti az Egyesület tagnyilvántartását, illetve a határozatok tárát.

Az alelnökök helyettesítik az elnököt, amennyiben ő akadályoztatva van, továbbá ellátják az elnökség által rájuk bízott feladatokat.

Az elnök köteles az elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya.

Az elnökség ügyrendjét maga határozza meg.

Az elnökség tevékenységéről éves beszámolót készít.

Mind a taggyűlés, mind az elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvet az elnökség jelen lévő minden tagjának, taggyűlés esetén a levezető elnöknek és a taggyűlés által erre kijelölt 2 hitelesítő tagnak kell aláírnia.

Az elnökségi tagság megszűník:

a) a tisztségről való lemondással, amely lemondást az elnökség ülésén kell bejelenteni és jegyzőkönyvben rögzíteni kell vagy a lemondást írásban, igazolható módon kell közölni az elnökség tagjaival,

b) visszahívással,

c) a határozott idő lejártával,

d) egyéb, törvényben meghatározott ok bekövetkezte esetén.

Ha az elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága - annak lejártát megelőzően - megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.

3. A felügyelő bizottság

Az alapszabály úgy rendelkezik, hogy az Egyesületnél 3 tagú felügyelő bizottságnak kell működnie. A felügyelő bizottság megbízatása 5 évre szól.

A felügyelő bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított 15 napon belül köteles értesíteni írásban azokat a gazdasági társaságokat és civil szervezeteket, amelyeknél már felügyelő bizottsági tag.

A felügyelő bizottság tevékenységét a jogszabályban rögzítettek szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg.

A felügyelő bizottság feladat- és hatásköre: ellenőrzi a közhasznú szervezet jogszerű működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

Tagjai a közhasznú szervezetvezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vesznek. Köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

- a szervezet működése során olyan jogszabálysértés történt

- vagy a szervezet érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé

- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

A felügyelő bizottság összehívja az Egyesület legfőbb szervének rendkívüli ülését és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba illetve a legfőbb szerv határozatába ütközik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit.

Köteles megvizsgálni a legfőbb szerv ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozik.

Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint, ellenőrzi a közhasznú szervezet működését, gazdálkodását, a vagyonmérleg tervezetet és a vagyonleltár tervezetet.

Betekinthet és megvizsgálhatja az Egyesület könyveit, könyvelését, iratait.

A felügyelő bizottság testületként jár el.

Határozatképes, ha minden tag jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A felügyelő bizottsági határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, (Ptk. 685 § b.pont) élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek helye nincs.

A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze. A felügyelő bizottsági ülésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni (elektronikus levél, posta vagy fax útján), úgy hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 10 napnak kell eltelnie.

A felügyelő bizottság évente beszámolót készít a taggyűlés számára, amelyben összefoglalja az éves tevékenységét, valamint az Egyesület gazdálkodását.

 

V. A TISZTSÉGVISELŐKRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

A vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni.

Nem lehet a felügyelő bizottság tagja vagy elnöke az a személy,

1. aki az Egyesület legfőbb szervének tagja, az Egyesület elnöke vagy az elnökség tagja (ide nem értve az Egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), illetve

2. aki a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;

3. aki a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

4. az 1. 2. és 3. szerinti személyek hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig az Egyesületnek nem lehet vezető tisztségviselője (elnökségi és felügyelő bizottsági tagja) az a személy, aki olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt  – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Az Egyesület tisztségviselőit a taggyűlés hívhatja vissza, ennek az alábbi esetekben van helye.:

1. Az alapszabályból, illetve az Egyesületre vonatkozó jogszabályokból fakadó kötelezettségek megszegése;

2. összeférhetetlenség megállapítása;

Az Egyesület tisztségviselőit a taggyűlés felmentheti, abban az esetben, ha a tisztségviselő hat hónapig önhibáján kívül nem tud eleget tenni kötelezettségeinek.

Az Egyesület tisztségviselői ezen funkciójuk ellátásáért díjazásban nem részesülnek, költségtérítésre igényt tarthatnak.

VI. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

Az Egyesület képviseletére az elnök, Dr. Simek Ágnes és a szervezeti alelnök Dr. Sebők Zsuzsa jogosult.

A képviselők képviseleti jogosultsága önálló. Az Egyesület jegyzése akként történik, hogy az Egyesület géppel vagy kézzel előírt vagy előnyomott neve alá a képviselők nevüket önállóan írják alá.

Mindkét képviselő önállóan rendelkezik az Egyesület bankszámlája felett, azzal, hogy az 500 000,- Ft feletti pénzmozgáshoz az elnökség előzetes, írsábeli hozzájárulása szükséges.

VII. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

Az Egyesület éves költségvetési terv alapján gazdálkodik, amelyet a taggyűlés fogad el. Az Egyesület cél szerinti tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit nem oszthatja fel, csak az alapszabályban meghatározott célra fordíthatja. Az Egyesület egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott beszámolóját az elnök készíti el és azt a taggyűlés fogadja el.

Az Egyesület bevételei az alábbi tételekből tevődnek össze:

  1. Az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
  2. a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
  3. az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
  4. a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
  5. a tagdíj;
  6. egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
  7. vállalkozási tevékenységből származó bevétel
  8. pályázatokon elnyert pénzeszközök.

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok évente tagdíjat kötelesek fizetni; az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

A tagdíj megfizetése évente, január 31. napjáig esedékes és az Egyesület székhelyén az Egyesület pénztárába, illetőleg az Egyesület bankszámlájára teljesíthető. Az Egyesület tagdíjának mértékét az elnökség javaslatára a taggyűlés határozza meg.

Az Egyesület gazdálkodásának és tevékenységének legfontosabb adatait az országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.

VIII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

Az Egyesület megszűnik, ha:

a) a taggyűlés döntése alapján átalakul,

b) a taggyűlés a feloszlásáról határoz,

c) a bíróság feloszlatja,

d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,

e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,

és az Egyesületet a nyilvántartásból törlik.

A taggyűlés nem dönthet az Egyesület feloszlásáról, ha az Egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az Egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

A fenti b) pontban foglalt esetben végelszámolási eljárást, a fenti c)-d) pontokban foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni.

Az Egyesület megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – az Egyesület vagyonát az Egyesület megszűnéskori tagjai között kell egyenlő arányban felosztani.

IX. BESZÁMOLÁSI SZABÁLYOK

Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott közhasznúsági mellékletet készíteni, amelynek elfogadása a taggyűlés hatáskörébe tartozik.  A éves beszámolóba és a közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A közhasznúsági mellékletet az Egyesület a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni.

A közhasznúsági mellékletet a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egy országos napilapban jelenteti meg az Egyesület.

 

X. VEGYES RENDELKEZÉSEK

Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

Az Egyesület tevékenységét közhasznú szervezetként, egyesületként kívánja gyakorolni, ezért ilyen minősítés szerinti nyilvántartásba vételt kér.

Jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Civil tv.) szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény illetve a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, valamint a taggyűlési határozatok az irányadóak.

Elfogadás helye és ideje: A jelen alapszabályt az Egyesület a 2012. december 15. napján, OTH „J” épület tárgyalójában megtartott taggyűlésén elfogadta.

Kelt Budapest, 2012. december 15. napján

_______________________

 

Dr. Simek Ágnes Ph. D.








Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!